2026. szeptember 1-jétől a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonból származó jövedelem adókötelezettsége alapjaiban változik
2026. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódó személyi jövedelemadózás. Az új szabályozás célja, hogy megszüntesse a kizárólag adóelőny elérésére kialakított konstrukciókat, miközben a bizalmi vagyonkezelés továbbra is megőrzi szerepét a családi vagyontervezés, a generációváltás területén.
Az új szabályozás lényege
Az új szabályozás alapján továbbra sem keletkezik adófizetési kötelezettség vagyonátadáskor. Az úgynevezett kimeneti adózás is változatlanul megmarad azzal a jelentős szigorítással, hogy megszűnik a tartalék terhére juttatott vagyoni érték 5 év utáni az adómentessége.
Az Szja tv. módosított 65/C. §-a értelmében meg kell állapítani a nem realizált eszközérték-növekményt akkor, ha a vagyonrendelő a tulajdonában álló vagyont bizalmi vagyonkezelésbe adja. Az érték megállapítása az ellenérték fejében történő átruházásra (értékesítésre) vonatkozó jövedelemszámítási szabályok szerint történik. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt (vagyonkezelőt) az eszközérték-növekmény megállapításához szükséges adatokról (így különösen az egyes vagyonelemek megszerzésére fordított összegről, a jövedelemmegállapítás szabályai szerint figyelembe vehető egyéb költségekről, ingatlan esetében a megszerzés időpontjáról) és rendelkezésre bocsátja az adatokat alátámasztó iratokat. A tájékoztatás és az adatokat alátámasztó iratok hiányában a bevétel egészét kell eszközérték-növekményként figyelembe venni.
Mikor keletkezik tényleges SZJA-kötelezettség?
Fontos hangsúlyozni, hogy önmagában a vagyonrendelés továbbra sem eredményez személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget. Az adóztatás főszabály szerint akkor merül fel, amikor a kezelt vagyonból juttatás történik.
A bizalmi vagyonkezelés keretében a kezelt vagyon terhére a kedvezményezettnek juttatott bevétel osztaléknak minősül, amennyiben az nem az eredetileg átadott vagyonelemmel megegyező formában történik. Ugyancsak osztaléknak tekintendő a vagyonkezelő által elkülönített nyilvántartásban kimutatott eszközérték-növekmény összege. Ezek a szabályok a vagyonrendelés és a juttatás között eltelt időtartamtól függetlenül alkalmazandók [Szja tv. 66. § (1) a) pont ag) alpont].
Ezzel megszűnik az a korábbi lehetőség, hogy a felértékeléssel keletkezett értéknövekedés 5 év elteltével adómentesen legyen kivonható. Az új szabály alapján tehát az adómentesség megszűnik, de a jövedelem után mindaddig nem keletkezik adófizetési kötelezettség, amíg a vagyont, eszközérték-növekményt a kedvezményezett részére ki nem fizetik (át nem adják), azaz halasztott adófizetési kötelezettség intézménye kerül bevezetésre.
Továbbra is fennmaradó kedvezmények
Nem kell jövedelmet megállapítani, ha a kedvezményezett a vagyoni érték tulajdonjogát a vagyonrendelő elhunytát követően szerzi meg. Ez azt jelenti, hogy az öröklési funkciót betöltő bizalmi vagyonkezelési konstrukciók továbbra is kedvező adózási elbírálásban részesülnek.
Emellett változatlanul fennmaradnak a bizalmi vagyonkezelési struktúrák egyéb előnyei is, például a tartós befektetési számla alkalmazásának lehetősége.
Új adminisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek
A vagyonkezelőnek részletes alapnyilvántartást kell vezetnie az egyes vagyonelemekről és az azokhoz kapcsolódó eszközérték-növekményről, továbbá évente adatot kell szolgáltatnia a NAV részére. Az első adatszolgáltatásra a 2026-os adóévről 2027. március 31-éig kell teljesíteni, ezt követően pedig minden év január 31-éig kell eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek.
A szabályozás szigorodását jelzi az is, hogy a NAV fokozott ellenőrzéseket végez majd a bizalmi vagyonkezelési struktúrák tekintetében, különös figyelemmel arra, hogy azok valóban családi vagyontervezési, vagyonvédelmi vagy generációváltási célokat szolgálnak-e, illetve nem kizárólag adóelőny megszerzésére jöttek-e létre.
Átmeneti szabályok
Az új szabályt 2026. augusztus 31-étől bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon adókötelezettségére kell alkalmazni.
Az átmeneti rendelkezés szerint, az új szabályok hatálybalépését megelőzően - 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között - bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnal összefüggő adókötelezettségre a módosult szabályok hatálybalépését megelőző napon (azaz 2026. augusztus 30-án) hatályos szabályokat kell alkalmazni, ez többek között azt jelenti, hogy a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték 5 év után adómentessé válik.
Összegzés
A 2026 szeptemberétől hatályos személyi jövedelemadó-szabályok nem szüntetik meg a bizalmi vagyonkezelést mint vagyontervezési eszközt, azonban lényegesen átalakítják annak adózási környezetét. A korábbi, felértékelésen alapuló adómentes vagyonkivonás lehetősége megszűnik, helyét egy olyan rendszer veszi át, amely nyilvántartja a vagyonrendeléskor keletkező eszközérték-növekményt, és azt a későbbi vagyonkiadás során – meghatározott feltételek mellett – osztalékként adóztatja.
Kérdése merült fel a témával kapcsolatban, de még nem SALDO tag? Válassza átalánydíjas tanácsadásunkat és élvezze a tagsággal járó előnyöket, a SALDO szakértői támogatását! Bővebb információkért kattintson IDE!
